Amikor néha egy pihentető zene mellett merengek el az életen, akkor sokszor másokra gondolok, hogy nekik milyen lehet, mivel nagyon sok ismerősömről egyáltalán nem tudok. Mindig a saját gondjaimmal vagyok leginkább elfoglalva és eszembe sem jut, hogy rajtam kívül mások is vannak, akiknek szintén lehetnek problémái, kifogásai. A mai klubtalálkozón egyedül ülök egy sörrel a gép előtt és relaxációs zenét hallgatva írom a mostani blogbejegyzést. És már nem akarok panaszkodni, mert már nem tudom, hogy fejezzem ki magamat, inkább azon gondolkozom, hogy miért tartok itt. Nagyot hibáztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése