 |
| Fotó: önkéntes felvétele még a múltban az egyik budapesti villamoson Guinness-rekordok könyvével |
Magamtól kérdezem meg leginkább, hogy mire fordítom az időmet a hajléktalan mindennapjaimban? Sajnos a legtöbb elmegy arra, hogy annyira magamalatt vagyok, hogy szinte leblokkol és alíg tudok valamit tenni. Mivel a lábam sem oké ahhoz, hogy biztosan dolgozzak, illetve a munkahelyteremtés is folyamatban van, ezért más munkavállalás nehézkesebb. Délutánonként próbálkozok a Fedél Nélkül újság terjesztésével (sokszor nagy kudarccal), illetve próbálok élelemhez jutni, ami szintén időt vesz el.
Nagyon sok időmet emészt fel az elmúlás, a (természetes) halál gondolata és az, hogy miért kell ezt nekem továbbfolytatnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése