Csodálkozik mindenki, hogy így ki vagyok hajléktalanként bukva

Fotó: járókelő felvétele rólam a Dunaparton (múlt)
Azon nem csodálkozom, hogy az ismerőseim nincsennek kiigazodva rajtam. Viszont rajtuk leginkább azt látom, hogy érzékelik mennyire ki vagyok bukva hajléktalanként. Nem egy kellemes élethelyzet, az biztos. És hogy mennyire köszönhetem magamnak, az is egy dolog. Hogy egyedül nem tudok belőle megfelelően kijönni, az is egy lehetőség. Hogy valamikor meghalok, annak is megvan az ideje.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése