 |
| Fotó: szelfi a tükör előtt egy liftben |
Sok ismerősöm vágott hozzám sokmindent az elmúlt időszakban, amitől valóban szembe kellett néznem magammal a tükörben is. Amikor a tükör előtt álltam, akkor leginkább sírhatnék, sírógörcs fogott el, hogy valami szörnyűséget látok magamelőtt, pedig az Én voltam. Viszont nagyon nem vagyok megelégedve önmagammal, mivel nem tudom magamat megfelelően megértetni ebben a társadalomban.
 |
| Fotó: önkéntes felvétele rólam a Parlamentnél (a megoldás lehet a kezemben) |
Néha úgy érzem, mintha némák között lennék, akiknek csak beszélek, de nem értik, mert fel sem fogják amit gondolok vs. mondok. Így hát hiába a nagy igyekezetem, hogy sikeres legyek és azt csináljam, amit szeretek, amitől boldognak érezhetem magamat, mégsem tudom. Így viszont a tükörbe való nézés helyett, inkább elfordulok attól és inkább nem gondolok arra a hasonmásra, amit abban láttam. Nagyon sokszor kiabálnák bele a világba, hogy ÉN ezt nem akartam, nem tetszik, ami van. De hiába, néma kiáltás!?
 |
| Fotó: T.K. - (Faladvány, hogy mi ez és hol van?) |
A jelen kellemetlenségei miatt sokszor inkább visszautazok az időben, hogy azt lássam, amikor még felhőtlenebbek voltak a mindennapjaim és szorgalommal, határozottsággal, lendülettel, lelkesedéssel, kreativitással, gazdagon tudtam előrelépni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése