Sokan nem tudják, hogy milyen fiatalon hajléktalannak lenni

Fotó: T.B. - "Jó voltam!?" - múltbeli fotó a Deák téren

Folyamatosan fogok róla írni, most csak bevezetés!
Röviden, tömören: szar élethelyzet. A sors mindenki számára kifürkészhetetlen, mivel a szerencse és szerencsétlenség az életünk része. Senki nem tudhatja - én sem -, hogy mikor változik meg jelentősen az életünk és leszünk egyik napról a másikra szegények, vagy dúsgazdagok. Életünk viszont egy van, amiben a jó és rossz körülmények hullámozhatnak. Most nekem fiatalon a hajléktalanság jutott osztályrészemül, aminek nem örülök, pláne, hogy a klubot is abbahagyom a 36-ik születésnapomig. Erre a fordulatra nem számítottam még a londoni balesetem (szeptember 11-én) után sem sokáig. 

Fotó: T.K. - egy nyerő, szerencsés Buksza a múltamban 

Persze minden rosszban van valami jó, így most az, hogy igyekszem előnyt kovácsolni a hejléktalanságból és a lábtörés ellenére kétszeresen kilábalni a jelenlegi helyzetből lehetőségek, önmegvalósítás és kapcsolatok (LÖK - motíváció) révén.

Fotó: önkéntes fotója rólam egy VR szemüvegben a virtuális valóságban (múlt)

Nem szégyellem, hogy hajléktalan lettem, mert hiszem, hogy ez egy átmeneti állapot, amin pozitív gondolkodással, megfelelő hozzáállással, a környezetem támogatásával változtatni lehet. A múltbeli időutazásaim előrelendíthetnek egy sikeres jövőkép kialakításában és megvalósításában megfelelő önismerettel, időgazdálkodással, problémakezeléssel, stresszkezeléssel.