Csóró vagyok, nem jó ez így! - Milyen lehetőségeim vannak?

Fotó: szelfi a átmeneti szállómnál

Honnan hova jutottam ilyen fiatalon (36 évesen)?

Nap mint nap azzal ébredek fel, hogy még mindig a hajléktalanszállón vagyok és csóró, pedig nem lenne indokolt. Mi a fene van velem, vagy a környezetemmel, hogy ennek így kell lennie? Én, aki lehetőségekkel, önmegvalósítással és kapcsolatokkal foglalkozok napi szinten, az nem képes kilábalni ebből, mások meg röhögve élne a világban. Csóró vagyok, nem jó ez így! Milyen lehetőségeim vannak, hogy ez ne így legyen? Amikor a leginkább támogatásra, segítségre van szükség, akkor nincs, utánna már csak a nagy válság lesz, amiből sokkal fájdalmasabb kijönni, mint egy töröttlábnak felgyógyulni. 

Fotó: hallgató felvétele rólam, amikor még egyetemre jártam

Sürgősen össze kell kapnom magamat, de hogyan? A válasz nem olyan egyszerű, vagy mégis: munka, amiből pénz származik. De milyen munka, ami megfelelő és figyelembe veheti a személyiségfejlődésemet is - ha egyáltalán ilyenne szabad ilyenkor foglalkozni. A túlélés lengi át a mindennapjaimat, közben azt kell mutatnom, hogy minden alakul és erős vagyok, mert különben végleg elveszhetek, a mélyszegénység zsákutcájában veszve el. Ne jó ez így! Ki a felelős ezért? Csak én magam, vagy a társadalom is (társadalmi felelősségvállalás).

Fotó: T.K. - az idő nem vár még a Tresó Ifjúsági Klubra sem

A nemzetközi ifjúsági klubom miért nem tud megfelelően partnerem lenni és segíteni abban, hogy sikeres legyek ( és ne csóró, hajléktalan), illetve zökkenőmentesen éljem az életemet (közös cél). A sikert abban is le lehet mérni, hogy ilyen helyzetben milyen lehetőségeket ismerünk és használunk ki az időt figyelembe véve. Ha elveszek, akkor mi van, ezt érdemes átgondolni mindenkinek, mert lehet, hogy semmi, de lehet, hogy egy tudatos élet (lehetőségek, önmegvalósítás és kapcsolatok, nameg pénz nélkül). 

Fotó: T.K. - sikeres munkahely!?

Az életben az ellentmondások az egyik legizgalmasabb összetevő, ami belekeverve a létbe, furcsa terméket kaphatunk, ami nem feltétlenül hasonlít arra, amit megálmodtunk, amit elképzeltünk magunknak a sorsunkat illetően. 

Fotó: szelfi - "Út a munkaerőpiacra" programon dolgozok

A következő állomás, amin dolgozom, hogy a Tresó Ifjúsági Klubért Alapítvány főállású munkavállalója legyek titkárságvezetőként (felsőfokú végzettségem van hozzá), aminek az ügye folyamatban van. Az alapítvánnyal kapcsolatosan dec. 5-ig várjuk a hatályossá válást, majd a munkaügyi kirendeltségnél 8 napon belül dönthetnek, ha minden rendben van. Addig is sok munka van hátra (és a megélhetésemről gondoskodni) és az önrészt is össze kell szednem a munkahelyteremtéshez (kb. 80 000 Ft). Nagy kockázatot vállalok, azért hogy azzal foglalkozzam, ami érdekel. Viszont támogatás nélkül nem lesz sikeres. 

Mivel telnek el a napjaim, amitől a kilábalásra számítok?
- számítógépre és internetre van leginkább szükségem a pénzkereséshez
1. Ingatlanközvetítésben segítkezek
2. MLM üzleti lehetőségekkel foglalkozok (pénznélkül)
3. Fedél Nélkül újság terjesztése (dec. 1-jén saját cikkem lesz benne, nálam vegyétek meg)
4. "Út a munkaerőpiacra" programon keresztül titkárságvezetői állást intézek a Tresó Ifjúsági Klubért Alapítványhoz
5. Üvegeket, aluminiumdobozokat váltok vissza
6. A klubomat menedzselem, hogy pénzem legyen belőle (minden 2 rendes tag meghívás után 3 000 forintot kereshetek)
7. Blogírás (reklámbevétel december 10-től)
8. Folyamatosan figyelem, hogy milyen egyéb munkalehetőségek vannak.