Élni nem kötelező, de ha nem, akkor miért ne!?

Fotó: hölgy felvétele rólam a tanulás közben a Parlament és a Duna előtt

A gyerekkori öngyilkossági kísérletsorozat (11-szeri próbálkozás több nyomós okból -

pl. teljes árvaság stb.) megelégelése után azon kezdtem el gondolkodni, hogy miért lehet értelme az életemnek. Megfogalmaztam az életfilozófiámat, miszerint: Ismerd meg a valós világot, és élj a lehető legmagasabb életszínvonalon! (határokat betartva), aztán ez egy kicsit változott. 

Fotó: járókelő felvétele rólam a Budapesti Értéktőzsdénél

Megfogalmaztam az életcéljaimat

1. Lehetőségek megismerése a világban

2. Önmegvalósítás - olyat csináljak, amit szeretek, boldogsággal tölt el

3. Kapcsolatok, barátok a világ összes országából

Fotó: szelfi edzésről

amiket alapelvekre építettem fel, így

1. Vallásoktól független célok

2. Örök élet - az élet fenntartása, folytatása. 

3. Olyan dolgokat csináljak, amiket magamnak is fontosnak, hasznosnak tartok. 

Fotó: rólam szallagavatón a Bajzában - a kritikus időszakban

Sok dolgot azonban egyedül nem tudtam volna elérni, ezért hoztam létre - egyfajta mankóként, segítőként, társnak - az ifjúsági klubot, amiben sokan csak ellenséget, az életem megrontóját látták, látják.